Ígértem egy beszámolót. Meg is kapjátok kedves olvasók, mindketten.
Elég érdekes társasággal mentem, ott volt a sofőr aki nem iszik másfél éve, így az úttal nem volt probléma,
egy srác akit ismerek és éli az ilyen helyeket, haverom aki a kiégésemet kellett volna gátolja, de helyette
összejött exével aznap este, így szárnysegéd power deleted. (Bazmeg. :D) Aztán egy rasztás-regis srác és egy metálos jellegű emberke, az utóbbi kettő
hasonló helyzetben volt mint én: "Iszok oszt biztosan élvezni fogom.Vagy nem. Igyunk."
Kellő mennyiségű alkohol elfogyasztása után bementünk a helyre, ahol a szekus csávó rápillantva a személyimre
megkérdezte hogy mennyit fogytam. Aznap este először és utoljára éreztem magam királynak. :D
Odabent már voltak jó páran,táncoltak, ültek feszítettek a divathuszárok, a csajok meg kifejezetten jófélék voltak.
Amit először észrevettem -és most röhögjetek ki- hogy kibaszott módon sok volt a lépcső. Össze-vissza. Elszórva, szükségtelenül megtörve a megnyugtató sík terep biztonságát. Simán ki
lehet szúrni ki jár ott először, mert én mire eljutottam a kerthelyiségig, vagy háromszor estem el majdnem.
Rohadjon meg a tervező ott ahol van. Bent még ittam kicsit, majdnem ötszáz volt a sör, de legalább kevés.
Gondoltam megyek a többiek után, bementünk táncolni. Ott derült ki számomra hogy ez bizony dubstep pajtatánc, arra
lehet headbangelni, azt tettem. Elmarhultunk, szétváltunk, kóvályogtunk, ahogy ez általában lenni szokott.
A csajozós része a dolognak számomra gyér volt, mert bár nem éreztem magam annyira idegennek ebben a közegben, mint
előre elképzeltem, nehéz a dolog. Odaültem egy-kettő mellé, de mielőtt bármit mondhattam volna, eltűntek, bementek,
ilyesmi. Aztán volt olyan hogy egy ócska szar dumával próbálkoztam, miszerint: "Szia, bent van exem és féltékennyé
kéne tenni, tudsz segíteni?" Jólvan, na, ittam, na. Na.
És ez elsőre úgy tűnt be is válik, bementem a csajjal, táncoltunk, folyton kérdezgette hogy melyik az exem, én
meg random rámutattam egy csajra, de még csak tapi, ne adj isten smár sem lett belőle, ott lettem hagyva. Nem meglepő.
Részegen nemlétező sármom apró szikrája is el szokott tűnni, a tükör igazolt amikor az este folyamán ellátogattam
a wc-be párszor. Túl sokat hugyozok, ha ledobnának Afrikába, megszűnne a szárazság.
Aztán összefutottam egy ismerős csajjal, akivel kicsit dumáltam, mondta hogy haverjaival jött. A haverjai ilyen
kockás inges nyúlgerinc kis pöccsenetek voltak, ismeritek ezt a típust. Amúgy mióta ilyen menő a kockás ing?
Már jojózott a szemem, annyi emberen volt. Na de a csajnak a nyúlgerincek hoztak valamit, amit jóízűen felszippantott.
Mondom bazmeg, ki sem néztem belőle. El is sétáltam.
Egyébként a belső társadalom elrendezkedése nem is annyira különbözik attól amit máshol láttam.
A tömeg 60%-a ugyanolyan mint én: Valami kölök aki járkál, nem találja a helyét, nem is fogja, ott van, semmi említésre
méltó sem történik vele bent, a végén hazamegy, és kész. De előtte az utolsó órát maga elé nézve ülve tölti, várva hogy a többiek is kiégjenek és indulhassanak. Aztán vannak a barátnőikkel érkezett csajok, ők nem is akarják magukat felszedetni,
kivéve ha nagyon bejön nekik a srác. Meg vannak a nagyon jó nők, ők kannal vannak, olyan buzis fajtával.
Nem bántam meg hogy elmentem oda, a pénz amit kibasztam az egészre nem érte meg de gazdagabb lettem egy újabb
szelettel a világból és kicsit szomorúan, de bölcsebben állíthatom ezt:
Ugyanaz a szar van mindenhol. Pont.
Nem egy ilyen helyen fogok magamnak csajt találni, barátnőt meg végképp nem, nem az én világom, nem kívánok újra oda, vagy
hasonszőrű objektumba menni, de most már kicsit több alappal tarthatom magam lehangoló elméleteimhez.
Át kell gondolnom hogyan akarok és mit. na jó, a "mit"-et tudom, inkább a "hogyan"-t duplázom meg. Lehet még ennél jobb is, mert még az ősidőkben volt. Csak éljek addig.
Majd szólok ha tudom a választ.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.